Jelentős összeg szabadul fel a Molnál, hamarosan kiderül, mire fordítja az olajtársaság
Akár 400-450 millió dollárt – mintegy 145-163 milliárd forintot – is visszakaphat jövő év végéig a Mol, ennyivel csökken ugyanis az olajtársaság által Magyarországon fizetendő extra bányajáradék a magyar állammal kedden megkötött szerződés értelmében, feltéve, hogy a vállalat teljesíti a termelési volumenre vonatkozó minimumot.
A 2024. december végéig szóló könnyítés visszamenőleg, idén szeptember 1-jétől érvényes, vagyis a Molnak 16 hónapon keresztül egy ösztönzőbb keretrendszer szerinti bányajáradékot kell fizetnie.
Az olajcég természetesen üdvözölte a lépést, ami szerintük lehetőséget teremt arra, hogy azokat a fontos beruházásokat a jövőben is meg tudják valósítani, melyek elengedhetetlenek a hazai olaj- és földgáztermelés szinten tartásához, illetve növeléséhez, kompenzálva ezzel a természetes csökkenést.
Elvitte a teljes bevételt a bányajáradék
Az új keretek értelmében a minimálisan vállalt termelést kell teljesíteniük a vállalatoknak, a bányajáradék kalkulációjánál figyelembe vett minimális ár viszont kikerül a rendszerből, és az aktuális piaci ár lesz a mérvadó. Ez utóbbi azért is lényeges, mert az olaj esetén hordónként 90 dollárnál, a földgáznál pedig 87 euró/megawattóra szinten rögzítette a fizetendő közteher kiszámításához használt energiaárat a döntéshozó, ami addig működött hatékonyan, amíg a különösen magas árkörnyezetben megtermelt bevételt fölözte le az állam, az energiaárak idén látott normalizálódását követően azonban az energiahordozók rögzített minimális ára már jócskán meghaladta a piaci árakat, különösen a földgáz esetében.
Az új keretrendszer a változó árkörnyezettel is számol, és sávos adózást vezet be: a Mol csak akkor számíthat a 400-450 millió dolláros megtakarításra, ha nem keletkezik extra profit a tevékenységén. Magasabb árak esetén az elvonások mértéke is nő.
Iparági források szerint a mostani lépés már csak azért is indokolt volt, mert a szeptember elseje előtt érvényben lévő szabályozás alapján, az idei év derekán már olyan helyzet állt elő, hogy a szegmens bevételének több mint 100 százalékát elvihette a bányajáradék, magyarán veszteségessé válhatott a Mol hazai kutatás-termelési tevékenysége.
Kérdésessé válhatott volna a termelés
A Világgazdaság értesülései alapján egy ponton túl a Mol rákényszerült volna, hogy érdemben visszafogja beruházásait, vagy akár hazai termelését is, mivel jogi kérdésként is felmerül, hogy meddig lehet veszteséges termelést folytatni, vagy hogy a vezetőség jóváhagyathat-e veszteséges beruházásokat.
Ezen túlmenően a koncessziós rendszerben működő hazai szénhidrogén-kutatás logikájából adódóan is lépnie kellett a kabinetnek, mert a korábbi feltételek mellett nehéz lett volna jelentkezőket, befektetőt találni ezekhez.
Lesz helye a felszabaduló pénznek
A Mol itthon évente nagyságrendileg 100-150 millió dollárt invesztál a kutatás-termelésbe, a szabályozás változásával tehát a jelenlegi veszteséges pozíció fordul vissza nyereségesbe. Bár a bányajáradék effektív csökkentése a magyarországi tevékenységet érinti, a felszabaduló források felhasználása csoportszintű döntés lesz a Világgazdaság értesülési szerint.
A közteher mérséklésével falszabaduló pénznek mindenesetre nem lesz nehéz helyet találni, akár az alapvetően capexigényes hazai kutatási projektekre, akár a stratégiában is szereplő megújulóenergia-beruházásokra fordítják majd azokat.
Emellett – az Oroszország elleni szankciós csomag miatt – a társaságnak olyan, az energiaellátás biztosításához kapcsolódó, meg nem térülő befektetési kényszere is van, amihez nem biztosít közösségi forrásokat az Európai Unió. Ilyen az a Mol korábbi becslései szerint 500-700 millió dolláros kőolaj-diverzifikációs projekt is, amit a finomítók technológiai átalakítása és az orosz energiahordozókról való leválás érdekében kellene végrehajtania a következő néhány év során.
Nem csak a Mol beruházásait ösztönzi az új keretrendszer
Az új keretrendszer és az iparági beruházások pénzügyi forrásigényét felemésztő extra bányajáradék csökkentése egyébként nemcsak a Molra, hanem a hazai piacon termelő többi nagy szereplőre is érvényes, így a Magyar Horizont Energia (HHE), az O&GD, valamint a nyékpusztai mezőfejlesztésével a hazai szénhidrogén-termelésben ugyancsak érdekelt MVM is érdemi lépéseket tehet a hazai kitermelés növelése érdekében.
A teljes hazai földgáztermelés 2021-ben másfél milliárd köbméter volt, ebből a Mol 1,4 milliárdot hozott felszínre. A tavalyi termelés már az 1,6 milliárd köbmétert közelítette, idén pedig a szakértői várakozások szerint 1,7-1,75 milliárd köbméterre emelkedhet az országos kitermelés.
Amennyiben folytatódik az új nyékpusztai lelőhely felfutása, és a Mol is tovább tudja növelni kihozatalát, 2024-ben megközelíthető a kétmilliárd köbméteres szint elérése is.
A hazai olajtermelés éves szinten továbbra sem éri el az egymillió tonnát, a hozzávetőleg 900 ezer tonnás mennyiséget nagyjából fele-fele arányban a Mol és a HHE termeli ki. A Mol a tavaly feltárt vecsési mezőből számíthat érdemi kihozatalbővülésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.